2011. szept. 21. 18:05 - írta Linike9114

Sajnos ma nem sikeredett megírnom az új részt valamelyik sztoriból vagy az új novellából de kaptok ízelítőt a Sakkban Tartva leendő kövi részéből:)Igyekszem majd hozni a teljeset és a KétLélek 4 részét is:) Örülök, hogy elnyerte a tetszéseteket és nagyon szépen köszönöm a komikat is:)Remélem igazad van Strawyberry és számotokra nincs olyan hogy túl perverz, :D mert a Sakkban Tartva még tartogatni fog erotikusan fűtöt jeleneteket bőven:P:D

 

-Tom! Nyisd ki! Toom. – drága öccse ajtóverésére keltem reggel. Bill úgy verte az ajtót, mint valami tamtam dobot. Normális?! Kábán ültem fel az ágyra és a faliórára néztem. Még csak fél nyolc az istenit. Mit vergődik itt kora reggel? Őszintén megmondva, nem igazán lopta be magát a szívembe Bill és ahogy észrevettem, az érzés kölcsönös is lett. Nagy ívben tettem rá, hogy mekkora ribancnak tarthat, de rám akkor se nézzen azzal a kimért lenézéssel, mint ahogy szokta.

- Tom az öcséd…

- Hallom. – morogta, miközben a másik oldalára fordult. Fonatai kissé kócos hatást nyújtottak a sorok közt kikandikáló hajszálaktól. Lejjebb csúszott róla a takaró és megláttam csupasz ágyékát.

Szóval már boxer nélkül feküdt vissza mellém. Díjaznám is tettét egy kellemes, reggeli „imával”, de Bill folytonos ajtóverdesése, lassan már migrénes fejfájást okoz.

Nem zavartatván magam, kiszálltam az ágyból, úgy ahogy voltam. Remélem látott már nőt fehérneműben…

- Azt hittem már…- kezdett bele, de ahogy tágra nyílt az ajtó és megpillantott elakadt a szava. – Te? – fröcsögte elhúzott szájával meglepetten. Fekete csőnadrágot viselt, ami még jobban kiemelte pálcika lábait. És a felső.. csiribiri színekkel kombinált, közepén fodros anyagból vart valami borzalmasan festett a meglátásaim szerint, de egy modell fiúcska biztosan jobban tudja; mi is áll jól neki. Meglepett, hogy szemeit most nem fedte vastagon fekete szempúder. Így smink nélkül, már le sem tagadhatták, hogy testvérek. A szemei teljesen olyanok voltak, mint Tomé. Ahogy jobban megnéztem arcát, rájöttem, hogy vonásaik is teljesen megegyeznek. Az orr íve, az alsó ajkak teltsége…ezek Ikrek?!

- Keltsd fel. – felhagyva arcának elemzésével szemérmetlenül hátra böktem, az ágyon fekvő Tomra. – Én próbáltam… de az este után nem csodálom, hogy így ki van dőlve.

Úgy lefotóztam volna Bill fancsali, meghökkent képét, ami kora reggel vigyort csalt az arcomra. Azt hittem kiesik a szeme, mikor végignézett rajtam. Enyhe pír lepte el orcáját, mikor bugyimnál járt tekintete és sebesen visszakapta fejét. Ábrázata olyanná változott, mint akit jól pofán csaptak.

- Nem vennél magadra valamit, könyörgöm! – utálattal meredt egyenest rám és hátrált egy lépést.

Ohh.. a kis szemérmes! Ezek szerint csak nem látott még tanga melltartó kombinációját viselő nőt.

- Vennék, ha lenne mit. – vetettem én is hasonló stílusba oda neki. – De Tom a nagy hévben megreptette a ruhámat.

- És a bugyidat is? – kérdezte savanyú képpel szemöldökét értetlenül felhúzva.

Kérdésétől én sem vághattam értelmesebb fejet nála. A bugyimat? Végigsiklattam magamon a szemeimet és megpillantottam ágyékomat, ami olyan csupasz volt, mint Tomé.

- Bassza meg… - sziszegtem mérgesen. Tom levette rólam a bugyimat este?! És én, hogy a francba nem vettem eddig észre?! Sosem voltam szégyenlős fajta, ugye bár nem igazán fértek volna meg egy kalap alatt az eddigi munkámmal, de most életembe először én is elpirultam. Arcom lángot vetett és bizsergett. Lábaim fürgén ugrottak az ajtó mögé. Legalább ez takarjon Bill előtt, ha már más nem.

Bill bevágtatott az ajtón és testvérét keltegette.