2011. okt. 21. 13:49 - írta Linike9114

Úgy látom sokak megkedvelték ezt a kis novellát:) vagy nem? :D pedig elég félve kezdtem neki írni. Nem sokan szeretik a paranormális írásokat, de én viszont oda meg vissza vagyok értük:D na mind 1:D Jó olvasást lányok és még vagy 2 rész biztos lesz belőle:D

 

Együtt voltak, akárcsak az anyaméhben. Sírásuk abbamaradt, amint megszokták új környezetüket. Már nem féltek az újdonsült külvilág, számukra érthetetlen zajongásaitól. Mint ahogy a kezdetektől fogva, most is ott voltak egymásnak erős támaszként. Egy fehér köpenyes alak vizslatta őket, merengő szemekkel.

- Melyik legyen?

A köpenyes férfi mögül, egy magas szőke nő lépett elő.  Bess nem ismerte fel a homályos emlékkép alapján, a titokzatos nő kilétét. Úgy nézte őket, mintha csak egy húsbolt friss árui közt kéne választania.  Épp, hogy a babákra pillantott és rábökött az egyikre.

- Az ott.  – az orvos engedelmesen kivette a kiválasztásra került babát és egy plédbe csavarva belehelyezte a kosárba.

Bess átérezte a baba rémületét.  Megszűnt a nyugalom, a biztonság. A kosárba bújtatott baba sírni kezdett, ahogyan a magára hagyott testvére is.

Nem voltak ők mások, csupán Két lélek, mely egyszerre fogant. Két lélek, mely együtt jött a földre. Két lélek, mely egymáshoz tartozik, mégis elszakították őket.

Bess még hallotta az idegen nő érzéktelen hangját.

- Ez a legkevesebb, amit azok után tehet, hogy …

A szavak összekutyulódtak fejében. Összpontosított, hogy halljon mindent. Érezte a benne megbújó lélek akaratát is, hogy lássa a valóságot.

- Bess, könyörgöm, térj magadhoz! – Bill a lány arcát pofozgatta, hátha így magához eszmél. Már vagy öt perce, hogy Bess szemei felakadva forogtak körbe- körbe. Homloka verejtékezett, miközben bőre jéghideg volt. Szíve egyre szaporábban pumpált. Bill az ujjával nyomta le a lány nyelvét, nehogy megfulladjon a „roham” közben.

- Engedd Őt el! Hallod! Hagyd őt ki ebből az őrültből Tom! – csak remélte, hogy ikre lelke enged kérésének.   Tudta, hogy ez már sok lesz Bessnek. Nem elég, hogy látnia kellett egy rátörő rohamot, még saját maga is átéli, milyen, ha más költözik a testébe.

- A francba is! Hagyd már abba! – üvöltötte még jobban kikelve magából.

- Erről nem beszélhet senkinek. – Bess az orvos szavait hallotta, miközben a kosár a nő kezébe került. A képek egyre jobban eltorzultak előtte. Fülében még ott zengett a két baba gyötrelmes sírása…

- Bess.. hallasz engem… légy erős… nyisd fel a szemed.  Ne hagyd magad… - arcán már érezte a fiú, remegő kezének érintését. Igyekezett úgy tenni, ahogy Bill hangja súgta neki.

- Még nem láttál mindent. – az idegen lélek hangja csalódottan vízhangzott a lány fejében.

- Miért nem mutatod meg Billnek azt, amit szeretnél? -  te jó ég! egy halott ember lelkével beszélgetek magamban?!

- Pontosabban egymás gondolatmenetén keresztül beszélünk. – helyesbített Tom, majd folytatta. – Bill elméje nem elég nyitott, hogy megmutassak mindent neki.  Már rengetegszer próbáltam, de leblokkol a hitetlenségével.

- akkor miért nem mondod el neki?

- Én magam se tudtam eddig, hogy miért is kerestem őt halálom előtt. Még azt se tudom, hogyan haltam meg. Csak úgy tudok visszaemlékezni az elmúlt életemről, ha más testében vagyok.  Bill a testvérem. Viszont nekem mégis más emlékem van az anyámról,mint neki.

- Ígérem. Segítek megtudni az igazat, de engedj most el.

Tom nevetése csilingelt fejébe.

- Nem tartalak fogva. Egyszerűen csak vissza kell venned a kontrolt magad felett és én máris eltűnök a formás kis testedből.

- Ezt Bill is tudja? – Bess meglepődött. Bill bármikor „kitoloncolhatta” volna testvére lelkét magából?

- Persze, hogy tudja, csak nem megy neki. Túlságosan gyenge jellem és könnyen befolyásolható.

Bess összpontosított. Elméjének minden idegvégződése készen állt a vezető pozíció  vissza szerzésére. Bízott magában. Tudta, hogy menni fog neki.

- Az istenért Bess! – Bill magához vonta a lány könnyed testét, ahogy felnyíltak szemei. Bess légzése normalizálódott. Sikerült. Könnyed szerrel győzte le a testét uraló lelket.

- Bill…. – hangja még akadozott, de akkor is ki kellett mondania. – Nora nem… nem az igazi anyád…

 

 


Kategóriák

KétLélek(Bill K)

Még nincsenek kommentek. ()

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.






Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.