2011. okt. 23. 20:58 - írta Linike9114

Bocsánat a késésért, de igyekeztem.:D nem lett valami hosszú rész, de így elképzeléseim alapján eljutunk a 10. részig szerintem;) Jó olvasást és köszönöm a türelmet:DPuszi

 

- Hogy mi? – Bill majdnem kiejtette karjai közül a lányt. Jól hallotta a szavakat? Vagy csak hallucinált? Minden bizonnyal az utóbbi. Lehetetlen, hogy Nora nem az…

Bess nagyot nyelt. Torka száraz volt és kapart. Agya még zsongott a szavak töménytelen kavalkádosától.

Melyik legyen?... Ez a legkevesebb, amit azok után tehet… erről nem beszélhet senkinek …

Nagy cselszövésnek lett a tanúja Tom emlékei által. Saját szemével látta a titok őrzőit. A szőke nőt és az orvost. Átérzett minden gyötrő ijedtséget, mely a két apró babában zajlott.  A méregként szétterjedő hiányérzet felemésztő volt még neki is. Elképesztő volt számára az ikrek közti nagyfokú kapocs, mely összetartotta és eggyé kovácsolta őket. A szétválasztás tudatát pedig ahhoz tudta volna hasonlítani, mintha egy ember levegő vagy víz nélkül próbálna meg élni. Soha nem tapasztalt érzelmeket élt át, míg Tom emlékeibe csöppent.

- Ismételd meg Bess… - Bill kisimította a verejtéktől nedves hajtincseket a lány arcából. Felültette, de karjaival továbbra is tartotta a megviselt testet.

- Láttam egy nőt… - kezdett bele Bess. – Szőke volt, mint Nora és… - nem folytatta. Igyekezett minden apró foltra visszaemlékezni.  Azon strapálta magát, hogy kivegyen pár felismerhető arcvonást, hogy beazonosíthassa az idegen nőt, ki elvitte egyikkőjüket.

- És? – a fiú kissé idegesen sürgette Besst a továbbiakra. Bár nem szeretett volna megerősítést kapni félelméről, de már tudni kellett az igazat. Mégis, mi folytán van – vagyis volt – neki egy ikertestvére?!

- Csak foltokban láttam Bill. Nem akarok hazudni, vagy olyat állítani, amiben nem vagyok biztos, de az a nő… az a nő elvitte valamelyikkőtöket. Egy orvos is segített neki.

Bill arca lesápadt. Felborult minden körülötte. Mégis ki Ő valójában? És kik azok az emberek, akik 20 éve körülveszik? Minden csak hazugság lenne?… a szeretet, amit kapott, az anyai féltés és törődés mind csak egy hatalmas titkot fedő színjáték volt? Még Miss. Barker is hagyta őt hazugságban élni?

- Istenem Bill! – Bess átkarolva a fiú vállát megölelte. Egy napja, hogy ismeri a fiút, mégis az egész életét megismerte, sőt, annál sokkal többet tudott. Ő már ismerte a fiú rejtett múltjának apró kirakós kockáit.

- Mit láttál még? – Bill visszanyelte feltörő könnyeit és arca elkomorodott. Erősnek kell lennie, bármi is derüljön még ki.

- Nem láttam mást, de hallottam hangokat. – Bess kétszer is átgondolta, elmondja-e az orvos és a nő közt zajló párbeszédet. Nem állt szándékában még jobban felkavarni a fiút, viszont ha a fiú helyében lenne, ő is tudni akarná az igazat és ettől nem foszthatja meg, még Ő is. Teleszívta tüdejét levegővel és belekezdett.

- Egymás mellett feküdtetek. Te és Tom…. – Lehunyta a szemét. Újra előtte volt a kórteremben lezajló filmszalag. – Olyan békések voltatok… nem féltetek, mert együtt voltatok mind addig, míg be nem jött egy orvos… felmért benneteket, de mintha Ő nem tudott volna dönteni. Egy szőke nő lépett elő mögüle… Ő rábökött egyikkőtökre… Valami egyességet köthettek, mivel figyelmeztette is az orvos a nőt, hogy erről senkinek sem beszélhet.

Bess felnyitotta szemeit és rögvest a mélybarna, csalódottsággal teli szempárokkal találkozott. Szükségtelen volt megszólalnia a fiúnak, Bess pontosan kiolvasta tekintetéből a nyomasztó, felkavart érzéseket. Hiába volt tele bánattal és kínnal, még így is elragadónak vélte a fiú szemeit. Megállt vele a világ, akárhányszor csak elmerült a fiú íriszeiben. Vigaszt akart neki nyújtani. A tudtára adni, hogy nincs egyedül. Egyre közelebb és közelebb hívogatta a fiú szeme.  Szája szélét csiklandozta a fiú lehelete.

- Sajnálom… - suttogta Bess és homlokát a fiúéra támasztotta.

Bill ujjai a puha bőrt tapintották. Keze a lány tarkójára csúszott és gyengéden mélyesztette ujjait az aranybarna hajzuhatagba. Már nem is emlékezett, mikor volt utoljára ilyen közel valakihez. Szüksége volt most valakire, aki nem csapja be. Aki nem titkol előtte semmit. Segítségre és megértésre vágyott, melyet Bess a kezdetektől nyújtott neki.